A mai bejegyzésben az idei írásbeli alkalmazott matematika érettségiről lesz szó. Az érettségi feladatokról és az érettségi felépítéséről már írtam korábban. Az ott leírtakhoz képest annyi változás van, hogy most a következő értékelési táblázat van érvényben:

44–48 pont: jeles

38–43 pont:  jó

31– 37 pont: közepes

23–30 pont: elégséges

0–22 pont: elégtelen

Ezt egy éve, 2019-ben vezették be. Ezt megelőzően nem volt fix a maximális pontszám (az elérhető pontok száma 47 és 50 között ingadozott) és emiatt a jegyek közti határok is mozogtak egy kicsit. Ezeket egy bonyolult folyamat során határozták meg; ez az, amit a korábbi bejegyzésben is megtalálni.

Azelőtt egyébként úgy volt, hogy ha valakinek csak egy pont hiányzott az elégségeshez, akkor egy pársoros indoklás kíséretében (ezt nevezték ganzheitliche Betrachtung-nak) meg lehetett próbálni elégségest adni, általában átment a dolog az érettségi bizottságon. Ezt azonban egyesek elkezdték kihasználni és voltak, akik nemcsak egy, hanem kettő vagy több hiányzó pont esetén is megkíséreltek elégségest adni. Ennek vetettek aztán véget 2019-ben, azóta nincs ez a lehetőség.

Akárhogy is, most lefordítottam a májusi vizsga három feladatát, hogy a korábbi leírásban foglaltakat konkrét példákon is lehessen látni. Kedvcsinálónak itt az első feladat első fele, ahol a második részfeladat meglepő, de valós eredményre vezet:

Megoldás:

A többi lefordított feladat a kövtekező témakörök valamelyikébe sorolható: trigonometria, függvények és analízis, integrálszámítás, pénzügyi matematika.

Itt található a három feladat és a megoldások magyarul, itt a feladatok német nyelvű eredetije és itt az eredeti megoldások.